Székely bácsi bemegy a városba, először életében liftet lát.
Áll a bőröndjével, nézi, ahogy az ajtók kinyílnak, majd becsukódnak, emberek eltűnnek, aztán mások kijönnek.
Odafordul a mellette állóhoz:
– Ez mi a fene?
– Ez kérem, lift! Felvisz az emeletre, aztán vissza!
Székely bácsi csóválja a fejét. Nézi tovább.
Egy idős néni bemegy. Az ajtó becsukódik. Pár másodperc múlva kinyílik, és egy fiatal, csinos nő jön ki.
Székely bácsi csak annyit mond:
– Hozzák gyorsan ide az anyóst!
Másnap hazamegy, meséli az élményeit az asszonynak.
– Te Rózsi, láttam egy szerkezetet, belépsz öregen, kijössz fiatalon!
Az asszony hitetlenkedik:
– Ugyan már, ilyen nincs!
– De van, én is láttam! Csak idő kérdése, és én is felmegyek!
– Minek neked az, Jóska?
– Hát hogy lecseréljenek, mint Pesten!
Az asszony erre így szól:
– Akkor én is megyek, de előbb beküldöm a tehénkedő Julit a szomszédból!
Székely bácsi megszeppen:
– Na jó, inkább maradjunk a csűr mellett, az biztosabb.
