„A fény a résen át”

„A hűtőajtó mögött”
Marci egyedül élt egy apró albérletben. Nem volt túl nagy társasági életet élő típus – inkább a csendet szerette, a könyveket, meg az esti teát.

Egyik este fáradtan hazajött a munkából, levette a cipőjét, és megállt a konyhában. Kinyitotta a hűtőt, ahogy minden este. De valami furcsa volt.

Nem emlékezett rá, hogy lenne benne egy cetli. Mégis ott volt, egy hűtőmágnes alá csúsztatva.

Rá volt írva:
„Ne felejtsd el, hogy ma éjjel 3-kor jövök érted.”

Marci először azt hitte, valaki viccel. Talán a szomszéd, akinek kulcsa van? Vagy a takarító? De senki más nem jár be.

Nevetett. Aztán kidobta a cetlit.

Éjjel 3-kor felriadt. Valami halk zörej jött a konyhából.
Mintha a hűtő… kattant volna.
Majd újra.

Elindult megnézni, de ahogy a sötét folyosóra lépett, az ajtó csukva volt.

Nem ő csukta be.

És a hűtő világítása odabentről kiszűrődött egy vékony résen.
A kilincs lassan mozdult meg… belülről.