💎 Gyémánteső az Uránuszon és a Neptunuszon – az univerzum egyik leglenyűgözőbb titka

Képzeld el, hogy állsz egy bolygón, és az égből nem eső, nem hó, hanem gyémánt hullik alá. Ez nem sci-fi, hanem a valóság egyik leghihetetlenebb természeti jelensége – legalábbis a Naprendszer két legtávolabbi bolygóján, az Uránuszon és a Neptunuszon.

🌌 Miért pont ott?
Az Uránusz és a Neptunusz az ún. jégóriások – nem szó szerint jégből állnak, hanem rengeteg olyan elemet tartalmaznak, mint a víz, ammónia és főként: metán (CH₄).

A metán a kulcs a csodához.

Ahogy egyre mélyebbre haladunk a bolygó belsejében:

A nyomás meghaladja az egymillió földi atmoszférát,

a hőmérséklet pedig több ezer °C lehet.

Ebben a környezetben a metánmolekulák szétesnek – a szén atomjai kiszabadulnak, és a nyomás hatására elkezdenek gyémánttá kristályosodni.

💠 És tényleg esik?
Igen! A tudósok szerint ezek a frissen képződött gyémántok:

lesüllyednek a bolygó belseje felé,

közben szó szerint zuhogva hullanak lefelé,

és akár ezer kilométeres „gyémántesőt” is létrehozhatnak.

Ez a jelenség nemcsak látványos, de valószínűleg hozzájárul a bolygók mágneses terének és hőkibocsátásának működéséhez is.

🔬 Ezt honnan tudjuk?
A Stanford és a német Helmholtz Intézet kutatói laboratóriumban szimulálták a jégóriások körülményeit:

Magas nyomás alá helyeztek polisztirolt (a metánhoz hasonló szénhidrogént).

Lelőtték lézerrel, hogy hirtelen extrém hőmérséklet keletkezzen.

Az eredmény? Apró gyémántkristályok szabad szemmel is kimutathatóan keletkeztek.

Ez volt az első komoly bizonyíték a gyémántesőre.

💰 Miért nem bányászunk ott?
Bár jól hangzik, hogy „gyémántot hozunk az űrből”, a valóságban ez lehetetlen:

Nincs szilárd felszín, ahol landolhatnánk.

A gyémántok messze a bolygók mélyében, több ezer km-re keletkeznek.

A technológiánk jelenleg alkalmatlan arra, hogy odáig lemerészkedjen.

És hát… az utazás is egy-két évtizedbe telne. 😅

💡 Érdekesség:
Az ilyen extrém környezetek miatt a tudósok azt is feltételezik, hogy vannak ún. „gyémánt bolygók” az univerzumban – ahol a felszín (vagy annak nagy része) szénből álló kristályos gyémánt. Az egyik ilyen exobolygó: 55 Cancri e.