KĂ©pzeld el, hogy ĂĄllsz egy bolygĂłn, Ă©s az Ă©gbĆl nem esĆ, nem hĂł, hanem gyĂ©mĂĄnt hullik alĂĄ. Ez nem sci-fi, hanem a valĂłsĂĄg egyik leghihetetlenebb termĂ©szeti jelensĂ©ge â legalĂĄbbis a Naprendszer kĂ©t legtĂĄvolabbi bolygĂłjĂĄn, az UrĂĄnuszon Ă©s a Neptunuszon.
đ MiĂ©rt pont ott?
Az UrĂĄnusz Ă©s a Neptunusz az Ășn. jĂ©gĂłriĂĄsok â nem szĂł szerint jĂ©gbĆl ĂĄllnak, hanem rengeteg olyan elemet tartalmaznak, mint a vĂz, ammĂłnia Ă©s fĆkĂ©nt: metĂĄn (CHâ).
A metĂĄn a kulcs a csodĂĄhoz.
Ahogy egyre mélyebbre haladunk a bolygó belsejében:
A nyomås meghaladja az egymillió földi atmoszféråt,
a hĆmĂ©rsĂ©klet pedig több ezer °C lehet.
Ebben a környezetben a metĂĄnmolekulĂĄk szĂ©tesnek â a szĂ©n atomjai kiszabadulnak, Ă©s a nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra elkezdenek gyĂ©mĂĄnttĂĄ kristĂĄlyosodni.
đ Ăs tĂ©nyleg esik?
Igen! A tudĂłsok szerint ezek a frissen kĂ©pzĆdött gyĂ©mĂĄntok:
lesĂŒllyednek a bolygĂł belseje felĂ©,
közben szó szerint zuhogva hullanak lefelé,
Ă©s akĂĄr ezer kilomĂ©teres âgyĂ©mĂĄntesĆtâ is lĂ©trehozhatnak.
Ez a jelensĂ©g nemcsak lĂĄtvĂĄnyos, de valĂłszĂnƱleg hozzĂĄjĂĄrul a bolygĂłk mĂĄgneses terĂ©nek Ă©s hĆkibocsĂĄtĂĄsĂĄnak mƱködĂ©sĂ©hez is.
đŹ Ezt honnan tudjuk?
A Stanford Ă©s a nĂ©met Helmholtz IntĂ©zet kutatĂłi laboratĂłriumban szimulĂĄltĂĄk a jĂ©gĂłriĂĄsok körĂŒlmĂ©nyeit:
Magas nyomås alå helyeztek polisztirolt (a metånhoz hasonló szénhidrogént).
LelĆttĂ©k lĂ©zerrel, hogy hirtelen extrĂ©m hĆmĂ©rsĂ©klet keletkezzen.
Az eredmény? Apró gyémåntkristålyok szabad szemmel is kimutathatóan keletkeztek.
Ez volt az elsĆ komoly bizonyĂtĂ©k a gyĂ©mĂĄntesĆre.
đ° MiĂ©rt nem bĂĄnyĂĄszunk ott?
BĂĄr jĂłl hangzik, hogy âgyĂ©mĂĄntot hozunk az ƱrbĆlâ, a valĂłsĂĄgban ez lehetetlen:
Nincs szilĂĄrd felszĂn, ahol landolhatnĂĄnk.
A gyémåntok messze a bolygók mélyében, több ezer km-re keletkeznek.
A technológiånk jelenleg alkalmatlan arra, hogy odåig lemerészkedjen.
Ăs hĂĄt⊠az utazĂĄs is egy-kĂ©t Ă©vtizedbe telne. đ
đĄ ĂrdekessĂ©g:
Az ilyen extrĂ©m környezetek miatt a tudĂłsok azt is feltĂ©telezik, hogy vannak Ășn. âgyĂ©mĂĄnt bolygĂłkâ az univerzumban â ahol a felszĂn (vagy annak nagy rĂ©sze) szĂ©nbĆl ĂĄllĂł kristĂĄlyos gyĂ©mĂĄnt. Az egyik ilyen exobolygĂł: 55 Cancri e.